Bauer Gyula hadnagy, Nádasdy-huszár, Limanova orosz megrohamozásánál beszaladt az orosz szuronyok közé, magasra emelt ásóval, ordítva csapkodott vele jobbra-balra. Tönkretette az ásóját, egyéb baja nem esett. „Ilyenkor muszáj az embernek egy kicsit hadonásznia.”

Takács Gábor főhadnagy, az ostromnál ül az árokszélen, a feléje rohanó orosz tömegbe rendületlenül géppuskázik, még akkor is, amikor az oroszok egy része már a mellette álló huszárokkal kézitusában viaskodott. „A tiszt és a géppuska bele volt keveredve a lövöldöző, vagdalkozó tömegbe, a tiszt el volt veszve, de az utolsó percig járatta a géppuskát, semerre se nézett, csak a cső elé, előre és közben szünet nélkül, egymás után, a káromkodásokat és üvöltözést túlkiabálva ordított ki folyton a gomolyagból, mintegy önmagának parancsolva: - masinapuskát nem szabad elhagyni, masinapuskánál ott kell dögölni.”

Kovácsffy főhadnagy „hőskölteménybe illő tusa után halt meg, számtalan lövéstől, szuronytól és ütéstől átjárt testét alig tudjuk az orosz hulláktól elválasztani. Előbb kilőtte az összes patronját, aztán egy hosszúnyelű ásóval verekedett, maga előtt nyolc-tíz muszkát küldve a másvilágra.”

Muhr Ottmár ezredes, a Nádasdy-huszárok vezetője, két nappal a csata előtt nevezték ki, azt a parancsot kapta, hogy váltsa le a jabloniecen állomásozó hadtestet, támadást parancsolt a túlerőben lévő oroszok ellen, hősi halált halt.
„Igazolom, hogy Muhr ezredes a fenti hőstettet saját elhatározásából és parancs nélkül hajtotta végre. A támadás nélkül vagy sikertelenség esetén a csapataink elpusztultak volna, a csata kimenetele pedig valószínűleg kedvezőtlen lett volna számunkra.” (egy tanúvallomás)

Szántay Jenő, a Nádasdy huszárok kapitánya, kardvívó bajnok, ám a csatában a géppuskások kapitánya. Hősi halált hal.